Az ENSZ Fenntartható Fejlődés című konferenciáján – 2002-ben Johannesburgban – megfogalmazta azt a célkitűzést, hogy 2005-től a fenntarthatósági nevelést fókuszba állítja. Onnantól kezdve az oktatásban a különböző tagországokban előtérbe került a fenntarthatóságra nevelés megvalósítása és elterjesztése minden szinten. A hazai oktatásban először a környezeti nevelés gyűrűzött be, az is elsősorban extrakurrikuláris területként, szakkörök, pályázatok, tevékenységek szintjén. Ezután az egyes tantárgyakban is megjelent mint kiegészítő fejezet, főként az olyan intézményekben/szakokon, ahol a környezeti nevelésnek fontos szerepe van. 2015-ben Románia az ENSZ 192 tagállamával együtt elfogadta a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendet, amelyben a 17 fenntartható fejlődési cél közül a 4. célkitűzés a minőségi oktatásról szól. Országunkban áttörést a 2018-ban készült Fenntartható Fejlődési Stratégia jelentett, amelyben az oktatás kiemelt szerepet kap, ezen belül a fő feladat a fenntarthatósági nevelés bevezetése a különböző oktatási szinteken, a téma népszerűsítése minden szinten, az állampolgárok szintjén is. A cél az, hogy 2030-ra minden diák elsajátítsa a fenntartható fejlődés előmozdításához szükséges ismereteket és készségeket. A globális problémák, valamint a gyorsan változó világ megértése, az emberi tevékenységekért vállalt felelősség érdekében szükség van arra, hogy a gondolkodásunkat és cselekedeteinket átvilágítsuk, ennek következtében pedig változtassunk. E változás eléréséhez olyan új készségekre, értékrendszerre és attitűdökre van szükség, amelyek egy fenntarthatóbb társadalom kialakításához vezetnek. Az oktatási intézményeknek feladatuk reagálni és megteremteni a tanulási lehetőségeket a fenntarthatósági elvek mentén. Úgy gondoljuk, hogy ahhoz, hogy a pedagógiai gyakorlat eredményes legyen, elsősorban megfelelő tananyagokra, tanulási tartalmak kialakítására van szükség. Jegyzetünk elsősorban közgazdász hallgatók számára készült, de hasznos olvasmány lehet bármilyen szakterületen tevékenykedő egyén számára, aki a mai globális világ működésének rendellenességire keresi a megoldásokat, és nyitott az humánus gazdaság személetmódja felé. A jegyzet a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány támogatásával valósult meg, ezúton is köszönet az alapítványnak, hogy lehetővé tette a megjelenést. Ugyanakkor köszönet illeti dr. Elek Sándort lektori munkájáért.